A RÓMAI CSÁSZÁRSÁG KORA
- a történelem és a mítoszok nyomában
II. rész
II. rész
"Germanicus Iulius Caesar, a kiállítás kiemelkedően fontos alkotása, mert Róma valaha volt egyik legnagyobb császárának tetteit meséli el. Náray Tamás felkavaró alkotásába a számára legkedvesebb színeket építi be: bíborvörös és lapis lazuli kék, amely különös erővel rímel az ókori Róma kedvelt színeire. Ezen a munkán csaknem a képmező felét kitöltő gazdag aranylemezezéssel is találkozunk, mely gyönyörűen kivitelezett, ám mindez egy nagyon bonyolult, szakértelmet igényl feladat. A mű kompozíciója és felfelé törő csúcsos alakzatok a császár nagyságát idézik meg, az elsötétedés azonban baljós árnyakat vet: ő volt az, aki életeadott két, sokat vitatott személynek Nérónak és Caligulának." prof.dr. Valeriano Venneri
"Ez a valóságos kis ékszer-mű, amely a Forum Romanumban található Vesta templomot ábrázolja, tökéletesen ragadja meg a papnők kultuszát és annak jelentőségét. Náray Tamás szinte földöntúli erejű színekkel képzeli el az istennőnek szentelt Vesta templom belsejében lévő oszlopokat, amelyek oltalmában az örök tűz lobog. Az a tűz, amelynek soha nem szabad kihunyni. Az a tűz, amelynek az idők végezetéig égni kell. Ha mégis bekövetkezett, hogy kialudt, azt bizony szomorú események előjeleként értelmezték. De a művész éppen a szomorúsággal ellenkezőleg, arra kér minket, hogy megértsük és elhiggyük neki, hogy a római világ egy színekkel teli világ volt, és nem kőfehér, amilyennek ma látjuk. A szín- és árnyalatkombinációk ezen a vásznon is zseniálisak, csakúgy, mint az aprólékos ábrázolás, melyhez azonban a művész sebészi precizitása is szükséges: az alkotásaihoz a legkülönfélébb formájú és méretű ecseteket, valamint spatulákat, vagy festőkéseket is használ, amelyek segítségével a sokszor egy-két négyzetcentiméternél nem is nagyobb területet 'dolgozza meg'." prof.dr. Valeriano Venneri
"Antoninus Pius uralkodása alatt 138 és 161 között volt Róma egyik legvirágzóbb korszaka. Hadrianus császár örökbe fogadta a fiatalembert. A festmény teljes mértékben megragadja a Pax Romana, vagyis a római békeidőkhangulatát, környezetét és buja gazdaságát. Szinte úgy tűnik, mintha Ambrogio Lorenzetti néhány évszázaddal ezelőtt újraértelmezné a Jó kormányzás allegóriáját. A művész jól egyensúlyozza a kompozíciót, olyan geometrikus elemeket helyez el, amelyek Bretánia határára utalnak. A színek melegek, harmónikusak és pihentetőek, ravasz és intelligens módon váltják az árnyalatokat anélkül, hogy esztétikai erőfeszítéseket tennének a szemlélő számára. Szívderítő érzés a mű előtt állni." prof.dr. Valeriano Venneri
"Az ítélet című alkotás annak a drámai állít emléket, amikor Poncius Pilátus előtt áll Jézus.Pilátus, mint az ismert, nem vállal felelősséget, s átadja az ítélkezés jogát: végül azért ítélik el Jézust, mert a zsidók királyának hirdeti magát. A kígyót jelképező bot többes jelentéssel bír: a gonosz kígyója, de az a kígyó is, amely Ádám és Éva történetével megtéveszti az emberiséget. És az a bíróság, amely elé Jézust megkínzottan vonszolják: Ecce Homo! Azonban Pilátus csak mossa kezeit. A vászon pasztellek fogadásához szükséges alapozása körültekintést és professzionalizmust igénylő feladat, és nagy türelmet igényel. A szürkék és a bézsek tónusai elemelik a világi létezéstől az alkotást. Az aranylemezek szimbolikus jelentőséggel bírnak: via Dolorosa, a fájdalom útjának állomásait jelképezik. Náray Tamás aranyozási technikájának fejlettsége az olasz reneszánsz nagymestereinek szintjét közelíti. A vöröslő hegyes forma egy dárdára utal, amely végül Jézust megszabadítja a szenvedéstől." prof. dr. Valeriano Venneri
"Náray Tamás munkáinak jellemzője a rendkívül finom árnyalat és tónusképzés, és a mód, ahogy kiegyensúlyozottan és soha nem erőltetetten lép át egyik színvilágból a másikba. A Liget Ariciában című festmény különösen beszédes példáját kínálja mindennek, ahol a képmező felső részében a kékek, kékes zöldek és a zöldek megannyi tónusát olvasztják egybe a könnyed ecsetvonások. Egeria elbájolja szerelmével Numa királyt, tanácsokkal segíti, s végül megszerzi neki a villámcsapások elleni engesztelő áldozatok titkát. Azonban ezzel kivívja az istenek haragját. Büntetésül csak az arcmását láthatja Numa és Diana a forrásokban és a víztükrökben." prof.dr. Valeriano Venneri
"Diocletianus ellentmondásos, sokat vitatott és császár, azonban jelentősége kiemelkedő. A címben jelzett években zajlott le az első keresztények ellen elkövetett erőszakos üldözés. A gomolygó vörös árnyalatok baljós előjeleket sejtetnek, mely végkifejletében éppoly fájdalmas, mint amilyen kegyetlen. A képmező alsó részében nagy intuícióval és zseniális technikai tudással enged bepillantást a művész -ezúttal is a hármas egységek előtérbe helyezésével- a három kereszt történetébe: a súlyos vonalak között a három kíméletlen keresztre feszítés látványelemei elevenednek meg. A festményt csodálva a Názáreti Jézusra emlékezünk, csakúgy a két tolvajra Tituszra és Timacora. Felsejlik Szent Péter keresztre feszítése is, mely fejjel lefelé történt." prof.dr. Valeriano Venneri
"A Cézár és Kleopátra rendkívül szenvedélyes mű. Szenvedélyes történet a szívről, amelyet a művész a végtelen vöröslő örvényével alkotott meg. A mű szimbolizálja azt az önemésztő szerelmet, amely Julius Caesar és a fiatal egyiptomi Kleopátra között lobbant lángra. Egy tragikus szerelem, amelynek gyümölcse Caesarion, a törvénytelen fiú, akinek az elismertetése miatt vívott küzdelem okán esik áldozatul minden. A fiatal és tapasztalatlan uralkodó, a gyönyörűséges Kleopátra egy érett és sikeres konzul, Julius Caesar szívét veszi célba. Belehajszolja magát - a birodalma érdekében - egy olyan szerelembe, amelynek nem lehet boldog vége, legyen az bármennyire erőteljes és hosszú. Náray Tamás színtudományának mesteri fokozatát látjuk a vásznon, a bordók, a pirosak és a vörösek megszámlálhatatlan árnyalatának felhasználásával: egyetlen szín számtalan tónusa elég a művésznek, hogy érzékeltesse a végtelent." prof.dr. Valeriano Venneri
"A művész a Szűz és a Mérleg csillagképéhez igazodva az égi istennő, Dea Caelestis megidézésével hozza kapcsolatba a nézőt számos más égi istenséggel. Rómában a mérleg az isteni igazságosság és a földi törvények szimbóluma volt, s öröklődött át a mai világra. A nyugodt ibolya árnyalatok elomló geometrikus formái vezetik a nézőt a palaszürke időn kívüli magasságokba. Aranyló, termékeny eső hozza el a világot mozgásban tartó folyamatokat. A vörös feltűnése kiemeli az égi pontok megnyilvánulásait a földön, hiszen ne feledjük, az isteni és a mennybéli igazságosság a Római Birodalomban kéz a kézben járt a földi igazsággal." prof.dr. Valeriano Venneri
"A felszentelés tüze számos fontos és elismert ókori nép történetében alapvető fontosságú, így a római életben is kiemelt szerepe van. Náray Tamás tűz-felszentelése rendkívül sokat mondó művészi alkotás. Róma város védelmezője, Mars tiszteletére gyújtott tüzet felülről lágy szín képviseli, mint például a opál-sárga fehér, az aranykenyeret és a vörösbort kék lapis lazuli tarkítja. A vörös tónusok intenzitása és számtalan árnyalata hangsúlyozzák Mars isten elsőbbségét Róma városának életében és megújítják az ebből fakadó védelmet." prof.dr. Valeriano Venneri
"Egy olyan nagy és tartós birodalom felépítésének, mint Róma, vannak pozitív vonatkozásai is: emlékművek, vízvezetékek, nagyon fontos közúti hálózatok építése, viszont a hódítás folyamatában vannak tragikus és drámai vonatkozások is. A Muszeion lángjai című festményen a művész egy egészen sajátos látvány együttest hoz létre, ahol a lángokat, precízen festi meg, amelyek következtében egy világ kulturájának megsemmisülését láthatjuk. A részletek elvonatkoztatottak: minden szín más-más jelentést hordoz a tudomány és a kultúra világában. A képmező közepén egy kék kabátos bámuló alak is felsejlik, aminek merev mozdulatlansága az utókor értetlenségét szimbolizálja. Az alexandriai könyvtár a lángok martaléka lesz." prof.dr. Valeriano Venneri
"Náray Tamás Aineiászról, Róma egyik alapítójáról megfestett absztrakciójában azt az utat és azokat a kalandokat meséli el, amelyeket Vergilius azonos című remekművéből ismerhetünk. A trójai háború után Aineiász hosszú útra indul a tengeren, amely egyenesen a Tiberis torkolatába, vagyis a jövendő Rómába vezeti. A művész pompás festményén az Aineiász által látott, és behajózott tengerekre jellemző mélykék, türkiz, akva és petrolkék ezernyi, áramló árnyalatát figyelhetjük meg, amely már-már elrendelésszerűen olvad egybe az éggel. A kettős tónusú illetve jelentésű vörössel pedig egyrészt a Dido iránti szerelemre, másrészt a trójaiak legyőzésére emlékezhetünk." prof. dr. Valeriano Venneri
"Kr.u. 79. augusztus 24-én Titus Vespasianus császár idején kitört a Vezúv, a nápolyi vulkán, Pompeii, Herculaneum, és több mint 16 000 ember halálát okozta álmában. A római nemesség nyári rezidenciája szörnyű katasztrófát élt át. Noha voltak előjelek, amelyek figyelmeztették az embereket az égi erők elsőbbségére, de ezzel mit sem törődve szabadították magukra a tűzesőt. A festmény hűen ábrázolja az éjszaka eseményeit, megjelenennek a vulkáni hegyek a kitörés pillanatában, vöröslő lávacsóvák kíséretében, s amely a művész absztrakt ábrázolásmódjától kimozdulva ismét a realizmus felé fordul, miközben megőrzi a csak rá jellemző, eddigre már jól ismert, és méltatott kézjegyét. Valóságosan úgy tűnik, mintha a Nápolyi-öbölben élnénk át az éjszakát, nézőként a tenger felől, miközben a túloldalon izzó láva pusztítja el a környezetét." prof.dr. Valeriano Venneri
"A vászonra vitt esemény Róma hét dombjának egyikén, a Capitoliumon játszódik Kr.e. 390-ben, ahol a ludak is éltek. A gallok megtámadják Rómát, és a falak közé kényszerítik a lakosságot élelem nélkül. Azonban a lúd szent állat a római mitológiában, ezért megkímélik az életüket. Az ellenség az éj leple alatt a falakhoz oson, hogy rajtaütéssel támadja várost, csakhogy a ludak hangos rikácsolása és pánikszerű szárnyverdesése figyelmezteti Marcus Manliót, az egykori római konzult, és így időben elhárítja a rájuk leselkedő veszélyt. Náray Tamás kivitelében és méreteiben is nagyszabású alkotást készít ennek elmesélésére. A képmezőn számos egyértelmű és absztrakt utalás látható. Külön kiemelendő az árnyalatok mesteri egymásba olvasztása a lehelet-vékonyan felvitt festékrétegekben: a vörös használata egyenesen zseniális, a milliónyi, finom ecsetvonás pedig kivételes, olyan áttetszőség elérésben, mint a sárga és a zöld a kék bevonaton." prof.dr. Valeriano Venneri
"Romulus Augustulus trónfosztása a Nyugat-Római Birodalom végét jelenti. Rövid, mindössze tíz hónapos uralkodása egybeesik a Nyugat-Római Birodalom végével. Emlékszünk arra, hogy a Kelet-Római Birodalom voltaképpen egészen 1453-ig, Konstantinápoly oszmán ostromáig, és annak bukásáig marad fenn. A művész ennek a tragikus eseménynek az értelmezésében emeli ki a pompa, a gyötrő válság és a Birodalom vége emlékképeit. Az aranylemezzel átszőtt felső rész a nagy hódítások megdönthetetlennek tűnő birodalmi korszakára, egy "arany" korszakra emlékeztet, a középső képmező ugyan szilár, de a vörösben gomolygó felületre beérkező geometrikus elemek a nyíló réseket jelölik, az alsó fekete, érdes faktúra használata pedig a lerakódásra utal, mely egyben a vége is a Nyugat-Római Birodalomnak." prof.dr. Valeriano Venneri
"Júdea földjét 66 és 135 között három nagy konfliktus vére áztatta át. A három háború és a megszállás rendkívül tragikus és megrázóan drámai események Róma és birodalma történetében. A megszállás sötét verme és keserűsége, s a zsidó háborúk absztrakt víziója különösen drámai hatást keltenek a tiszta ártatlanságot sugalló fehér háttérben, amelynek segítségével máris Júdea templomaiban járunk. A legkegyetlenebb mind közül a római hadsereg volt, és vezetőjükhöz fűződik a világ legnagyobb horderejű gyilkossága, Jézus keresztre feszítése. A bűntudat hosszú, fekete nyilakkal hasít a lélekbe. Az oszlopszerű formák a templomi menórák ágainak számával egyezik meg, melynek fénye amíg az emberi emlékezet él, soha nem hunyhat ki." prof.dr. Valeriano Venneri
"A művész eme, a kivitelezés és a szimbolika szempontjából egyaránt új felfogású alkotásában - mely az eddigi munkásságát tekintve egy kifejezett ritkaság -, Jeruzsálem harmadik temploma jelenik meg. Náray Tamás művészetében rendszeresen visszatérő elem a judaika, és annak relikviáihoz való absztrakt visszanyúlás. Itt láthatjuk az első és a második templom sziluettjét, a templomok újjáépítését és Titus általi lerombolását, de feltűnnek a héber kandeláberek, a menóra és a képmező alsó részében a tízparancsolat táblái is. A Náray Tamás által a Római Császárság kora című kiállításon a leginkább használt színek – bíborvörös, a türkiz, a lapis lazuli kék és arany-pigmentes aranyozás – a legnagyobb jelentőséget és elismerést kapják ebben az érett művészi és megrázóan szimbolikus mélységű alkotásban." prof.dr. Valeriano Venneri
"Junó és Irisz újra találkoznak, hogy megakadályozzák Aineiászt, a latin kolónia alapítóját a terve végrehajtásában. Az istennő megpróbál szembeszállni a hőssel - aki egy hosszú utazást követően találja meg Rómát -, és ráveszi Irisz nimfát, hogy szabadítson vihart Aineiász flottájára. Náray Tamás munkája ezúttal jobban kiemeli Irisz, a szivárványos nimfa harmóniáját és színeit, mint viharos természetét. Azonban a vöröslő, pointilista technikával létrehozott motívumok Aineiász útján nehézségeket sejtetnek. Külön érdemes megszemlélni a színátmenetek elválasztására használt, festőkéssel applikált vonalakat, melyek egyrészt egészen különleges faktúrát adnak a vásznon, másrészt megmutatják a művész technikai tudását." prof.dr. Valeriano Venneri
"A Mithridates és Sulla közötti háború, amelyet Mithridates-háborúknak is neveznek, három szakaszban zajlott, ahogy három jelentős, faktúrájában azonos, de harmóniáiban eltérő vertikális elem építi fel a művet. A nagy méretű alkotás a kolorizmus irányzatának egyik mesterműve: az árnyalatok, a színek, a fények és az egymásból épülő tónusok végtelen sora. Ismét megjelennek a négyzet és a gömb geometrikus formái, melyek, a földi tökéletességet jelképező és az isteni nagyságot szimbolizálják, egyfajta oltár funkcióját betöltve a vásznakon. A kolorista és a szimbolikus eklektika egyesülése ezúttal egy csodálatos műalkotást hozott létre." prof.dr. Valeriano Venneri
"A mű Róma történetének egy döntő szakaszát jeleníti meg. Azt az időt, amikor a Római Birodalom felosztása Nyugat és Kelet között megtörtént. A kényszerű lépést Theodosius hajtotta végre 395-ben. A művész interpretációja rendkívül érzelmes és izgalmas is: egy hatalmas vízfelület osztja két részre a festményt, és mindkettő föld aranygazdagsága tükröződik a fenséges vizeken. Itália, a sík terület, Bizánc a zord hegyvidék, tejején a Byzantine kolostorral. Róma, a nyugati rész látszik ahogy kevesebb, mint egy évszázaddal a felosztás után feloldódik a mindenségben, míg Konstantinápoly, a keleti rész 1453-ban esik el. A megosztottságot a színek mélysége és intenzitása is hordozza magában, reményt keltő tónusokkal a túlélés jegyében." prof.dr. Valeriano Venneri
"A Pompejiben található Romulus és Remus házát a művész megrázó ábrázolással interpretálja. Ezen rendkívüli alkotás segít elképzelni és engedi megpillantani a pompeji freskókról is jól ismert tájat. A nőstény farkas által táplált Romulus és Remus csodával határos megmenekülése, a későbbi életük kibontakoztatása, a birodalom csúcs felé tartó megállíthatatlan építkezései és terjeszkedése, a királlyá válás, a császárság kora, és az azt követő tragédiák narratív szintjei a kiállításon mindig visszatérnek, összekapcsolva az isteni és természetfeletti szinteket, a valóság szintjével. A képmező alsó részén látható aranybevonat rétegeinek megmunkálása hihetetlenül nemes és megkapó, amely Róma első királyának, Romulusnak a királyságára utal. A nőstény farkas földi elemként kapcsolódik az isteni elemekhez." prof.dr. Valeriano Venneri
"A rómaiak mitológiai világában meghatározó szerepet tölt be Fóra istennő. Ő valószínűleg Mars istenhez köthető, aki oly' nagy befolyást gyakorolt Rómára. Clorist Zephir mézédes szellője termékenyíti meg, mely románcból születik meg Flóra, aki a tavasz, a szentmisék, a gazdagság és a szabadelvűség istennője lett az emberi cselekedetekben. A művész a róla készült alkotásában egy mesebeli tájat mutat meg nekünk, amelynek ábrázolásában intenzív és mélyen pigmentált színek jelennek meg, s amelyek mégis egyensúlyban és egy rendkívül izgalmas harmóniában keverednek. A képmező horizontján légies vonalban felillesztett aranylapok szimbolizálják a szellőt mely sárgás aranyló fény nyalábbal teríti be a rózsavizű patakot. A zöldek és a kékszínek árnyalatai éteri hatást adnak a képnek." prof.dr. Valeriano Venneri
"Náray Tamás ebben a művében az első pun háborúban Szicília Líbiára néző részére utal, amelyet a rómaiak eleinte nem tudtak meghódítani. A flották egymással szemben állnak a Földközi-tengernek ezen a Tamás által csodálatosan megalkotott és megfestett darabon, a világosabb és sötétebb tónusok, a türkizek árnyalatai a terület stratégiai jelentőségét hangsúlyozzák. Az absztrakt és geometrikus alakzatok mintha a mezőny ellentétes oldalaira, harci stratégiáikra utalnának. A piros árnyalatainak erőteljessége a türkizkéken hihetetlenül magával ragadó. A pun flotta hajóit szintén a vörösek és a narancs tónusok szimbolizálják, mégpedig csatarendben a nyílt tengereken, egy különös, előre meredő szerkezettel a hajók orrán, mely a kos névre hallgató, háromrétegű, szándékos ütközéskor az ellenség hajóit oldalról elementáris erővel meglékelő harci eszköz volt." prof.dr. Valeriano Venneri
A kosár üres.